Keresés







Hírek

Egyre fiatalabb korban jelentkeznek az érelmeszesedés tünetei

Élni sokáig, egészségesen!

Hírek

Élni sokáig, egészségesen! . .. ...   2010-03-23

Élni sokáig, egészségesen!

Napjainkban a gyógyszertárakkal kapcsolatban egyre többször merül fel ez a fogalom: gyógyszerészi gondozás. Mit jelent ez pontosan és mi történt az elmúlt 15 évben ennek érdekében, megtudhatjuk dr. Mikola Bálinttól, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnökétől.

gyógyszerészGyógyszerészi felelősség = gyógyszerészi gondozás

A beteg felelőssége = élni a lehetőséggel

20 évvel ezelőtt, a jogelőd nélküli gyógyszertárak megjelenésével, majd a privatizáció során a gyógyszerészek kezébe került a lakossági gyógyszerellátás irányítása. Ezzel óriási lehetőség tárult a szakma elé, s egyre inkább tudatosult bennünk, hogy szakmai szinten sokkal többet kell teljesítenünk, mint kiadni a betegeknek a gyógyszert – kezdte a történeti áttekintést Mikola dr.

Az alapellátást veszik a legtöbben igénybe.

Ma naponta 650 ezer ember fordul meg a gyógyszertárakban, a háziorvosi „látogatás” 100 ezres nagyságrendjével szemben.

Magyarországon egy átlag állampolgár várható élettartama 6 évvel rövidebb, mint európai uniós társáé.

Az átlag magyar férfi várható élettartama 73 év. Viszont az utolsó 18 évéből 16-ot betegségben tölt el. Ezzel szemben egy holland férfi csak az utolsó kettőt.

A közvetlen lakossági gyógyszerellátás átvétele után, a szakmai és gazdasági megerősödést követően feltettük magunknak a kérdést: mit tehetünk egy harmonikusabb, magasabb szintű gyógyszerellátás érdekében?

Rájöttünk, hogy ehhez speciális továbbképzésekre van szükségünk, ha a gyógyszerek terápiás hatásait, mellékhatásait, életmódbeli összefüggéseit a betegek felé megfelelően akarjuk közvetíteni. Felvettük az egyetemeinkkel a kapcsolatot, és a segítségükkel továbbképzéseket szerveztünk. Szakismereteink kellő bővítésével már megfelelően tudtunk a lakosság rendelkezésére állni, akár a „házi gyógyszerész”, a „családi gyógyszerész” vagy később a gyógyszerészi gondozás, majd legújabban a „gyógyszeres terápia menedzsment” égisze alatt. Kialakítottunk egy intézményes – a gyógyszerészek részére önkéntes – oktatási szisztémát, egy továbbképzési modult, fókuszálva egy-egy kiemelt betegségcsoportra.

Ezzel párhuzamosan tanulmányoztuk a nemzetközi trendeket is, és kiderült, hogy külföldön is ugyanilyen törekvések foglalkoztatják a gyógyszerészeket, mint amit mi szeretnénk elérni. A népbetegségnek számító lakossági egészségügyi problémákra fókuszálva, a WHO ajánlásait beleépítve alakítottuk ki a gyógyszerészi gondozás témaköreit.

Az első volt az 1998-ban indult diabétesz prevenció, amelyet egy alapos, elmélyült szakmai felkészülés előzött meg. Elkezdődtek a patikákban a szűrővizsgálatok, először 30, majd 150, 300 és mára már 800 gyógyszertár kapcsolódott be ebbe a programba. Ezt a magyar modellt az európai gyógyszerész szakmai testület és a WHO is példaértékűnek ismerte el. A következőkben a magasvérnyomás- betegség került reflektorfénybe. Ez már egy szélesebb platformot kívánt. Ezért a továbbiakban a gyógyszerészeti szervezetek összefogásával folytatódott a program.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége vitte tovább a diabétesz programot, a Magyar Gyógyszerészi Kamara a magas vérnyomás, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság az OTC (recept nélkül is kiadható gyógyszerek) beteggondozási programját. A működés közös koncepció alapján történt. A betegek bizalommal keresik fel a gyógyszertárakat problémájukkal – folytatta a beszélgetést az elnök. Oda betérve felszabadultabban tud kérdezni, ahol megfelelően kiképzett, jól felkészült, gyakorlati rutinnal rendelkező gyógyszerészek állnak vele szemben.

A háziorvosnál a környezet nem ad mindig megfelelő alkalmat arra, hogy a beteg megnyíljon. A gyógyszertárban „tárgyiasul” az orvos által előírt terápia és így kézenfekvőbb a kérdezés lehetősége is.

A gyógyszerésznek a gyógyszerelés alapján lehetősége van képet kapni a betegről és egészségügyi állapotáról, kvázi átlát a betegen. Ismeri az alapbetegséget, tudja, milyen gyógyszereket szed a beteg, ezért az orvosi terápia mellé olyan életviteli programokat tud ajánlani, ami elősegíti a gyógyulást, mérsékli a betegség súlyosbodását, sőt némiképp prevenciót, megelőzést is szolgál. A gyógyszerészi gondozás szerves részévé váltak a gyógyszertári szűrő-vizsgálatok, mert népegészségügyi és társadalmi szempontból is rendkívül fontos a rizikócsoportok kiszűrése. A cél tehát – segíteni a beteg gyógyulását, – kiszűrni a kockázati tényezőket. A gazdasági-társadalmi változások az emberek szemléletét is módosították, s így egyre inkább felismerhetővé válik az egészségtudatos magatartás.

20 éve még elképzelhetetlen volt, hogy egy 50 éves férfi bejöjjön a gyógyszertárba megméretni a vérnyomását. Ma már van ilyen.

Mára már jelentősen megváltoztak a foglalkoztatási körülmények, és az az érdeke az egyénnek és a társadalomnak is, hogy megbízható humán erőforrássá váljék mindenki. Ehhez pedig egészségtudatos magatartás kell. Így nekünk, gyógyszerészeknek is a figyelmünket különösen két csoportra kell fókuszálni. Egyfelől a krónikus betegekre, másfelől azokra, akik tudatosan foglalkoznak az egészségükkel. Ennek továbbgondolásából adódott a következő terápiás terület, mely kiemelt szerepet kapott a gyógyszerészi gondozásban, és ez a metabolikus szindróma. Ez az utóbbi időben gyakran hangoztatott kifejezés egyfajta „életmódbetegség” összefoglaló elnevezése.

A túlsúly, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, a magas koleszterinés trigliceridszint együttese adja a mai modern világ betegségét. Ezek mérése, ill. a betegek szűrése már 500 gyógyszertárban lehetséges.

A gyógyszerészi gondozásban részt vevő gyógyszertárak szakemberei komoly szakmai felkészítésben, továbbképzéseken vesznek részt, mindezt saját szabadidejükben, saját anyagi erőforrásaikból fedezve.

gyógyszerészTehát a gyógyszerészek mindehhez megfelelő szaktudással rendelkeznek. A betegekkel való kontaktusszám kellően magas, a praxis doktori cím elnyerése is jelzi a szakértő kompetenciát, s mindazonáltal támogatni képesek a lakosság egészséges életvitelét. Mindez gazdaságilag is eredményes, hisz az idejekorán kiszűrt betegségek még kellő életmódváltással megelőzhetők, s így elkerülhetők a súlyosabb egészségkárosodások. Ezt a jelenséget, az egészségügyi ellátórendszer tehermentesítését vette észre az egészségügyi kormányzat, és elismerve ennek fontosságát, a gyógyszerészi gondozási tevékenységet beépítette a jogrendszerbe. Előírta, hogy a tevékenységet milyen protokollok (szakmai irányelvek) mentén lehet végezni, viszont a gazdasági hátteret jelenleg még a gyógyszerészeknek és a gyógyszertáraknak kell felvállalniuk. Hihetetlen erőfeszítés a gyógyszerész társadalom számára, mind szakmailag, mind gazdaságilag megfelelő színvonalon biztosítani a betegek részére a szűréseket, a személyre szabott gondoskodást.

Az Európai Unióban konvertálható egyetemi diplomával rendelkezünk, praxis doktorok vagyunk, interdiszciplináris (természet- és egészségtudományok) képzésben részesülünk – ezt a felhalmozódott tudást nem engedjük elveszni. Ezért a gyógyszertárakat olyan egészségügyi centrumokká emeljük, melyek információbázisai lehetnek az egészségtudatos magatartás kialakításának, és a lakosság gondolkodásában a prevenció, az egészséges életmód és a szűrések előtérbe helyezésének.

Persze mindez mit sem ér, ha a „másik oldalon” nincs megfelelő fogadókészség. A kormányzat részéről már nagy lépés az elfogadás terén a gyógyszerészi gondozás jogrendszerbe való beépítése, a társadalom még csak most kezd érdeklődni érdemi tevékenységünk iránt. Törekszünk a harmonikus orvos-gyógyszerész kapcsolatra, hogy az orvoskollégák érezzék, mi nem helyettük akarunk gyógyítani, hanem úgymond a kezük alá dolgozni.

A terápia ismeretében nyomon tudjuk követni, hogy a beteg azt megfelelően alkalmazza- e, figyelembe véve életmódbeli szokásait. A gyógyszerészi gondozás eredményeképpen minderről egyfajta „zárójelentést” tudunk a beteg kezébe adni, mely információk segítenek az orvosnak a megfelelő terápia kialakításában. A két szakember – az orvos és a gyógyszerész – munkája erősítik egymást, s a gyógyító tevékenység így teljesebbé válik. A betegeknek is be kell látniuk, hogy mindig jobb, olcsóbb és a szervezet számára a legmegfelelőbb a megelőzés. Ha már ez nem történt meg, akkor a betegség minél korábbi felfedezése, kiszűrése.

Ezzel növelni lehet az egészségben eltöltött éveket, ill. javítani azok minőségét. Ma az egészségügyi mutatók közül már nemcsak a várható élettartam a fontos, hanem az egészségben eltöltött idő. Van lehetőség a jobbításra, de az embereknek rá kell jönniük, hogy ez döntően az ő felelősségük. A gyógyszerészi gondozás segíti ebben a lakosságot, csak ki kell használniuk a lehetőséget. Büszkék vagyunk, hogy több mint 15 éve a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kezdte el elsőként ezt a programot, de ma már minden gyógyszerészeti szervezet külön-külön és együttesen is ennek sikeréért munkálkodik – fejezte be a beszélgetést dr. Mikola Bálint.

DR. SZARVASHÁZI JUDIT


2010-03-23 12:53:35

Archívum

Kapcsolat

Cím:
Regina Patika
1116 Budapest
Fehérvári út 130.

Telefon: +36 1 205 31 24 +36 1 206 12 17

Fax: +36 1 205 31 25


Nyitvatartás:
H-P: 8,30-20,00
Szo: 8,30-17,00
V:


E-mail: info@reginapatika.hu


A mai dátum
2024 március 19, kedd.
Névnapját ünnepli: József

Látogatók száma: